Nézzetek bele életünkbe (a képre kattintva megnyílik a galéria):      

furulyaóráról.  - Döm, dödöm - dörmögi a tanár a viberen.  Picur koncentrálva hallgatja, majd furulyázik valami gyönyörűséges dallamot. - Nagyon szép, most legyen úgy, hogy összekötöd! - mondja a tanár (aki egyébként egy napos teraszon ülve hallgatja). Picur TELJESEN MÁSKÉPP furulyázza ugyanazt…

Maczkó végtelen emberismeretről tett tanulságot, amikor mély egyszerűséggel beparkolt a bejáróra a kocsijával, így fizikailag is megakadályozva Édesapám kitörését a házi fogságból karanténból. Apukám az első napokban még felemlegette, hogy szívesen lemegy a piacra helyettünk vagy elszalad a boltba…

 Pöttöm egyfolytában nyaral, minden nap, órákon keresztül a Nagyapjával. A szobában játszanak horvátországi nyaralást, teljesen valósághűen, minden részletre kiterjedve: a bőröndökbe pakolással kezdődik ("Nagypapa, én hét bugyit viszek, hogy ne kelljen mosni"), az út megtervezésével folytatódik -…

"Kérni tudni kell!" - olvasom viszonylag sok önsegítő/önfejlesztő cikkben, amik női portálokon jelennek meg és ilyenkor elégedetten konstatálom, hogy én bizonyára már nagyon fejlett vagyok, mert egy napon belül körülbelül százszor hangzik el a számból, hogy: "Kérlek, vedd fel a papucsod!", "Kérlek,…

Újabb szuperképességet ismertem fel magamban: hihetetlenül jó megérzéseim vannak, olyan mintha valami természetfeletti erő suttogná a fülembe a titkokat mint például, hogy (búgó hangon olvassuk!) : "Itt az idő, hogy berakd a mosást!", "Szerintem holnapra még nincs kész a hittan házi feladat", "Ha…

Hogy vagyunk, hogy bírjuk? - kérdezi mindig mindenki. Én mint mindig most is bajban vagyok a válasszal, meg is kérdeztem ma este Maczkót, hogy szerinte hogy vagyunk és ő megnyugtatott, hogy szerinte jól. Szerintem is jól vagyunk. Mármint egymás idegeire megyünk néha és csúszunk néhány határidővel és…

Folyamatos gurgulászó rötyögés és néhány nyerítés hallatszik ki a gyerekek szobájából. Elvileg Picur testnevelés házi feladatát végzik, meditálnak....

Pöttöm lelkesen énekel: "Minek néked, az a virág? Ingyom-bingyom, tálibe, tutálibe, málibe, ANYÖSOMNAK"  ?????

A negyedikesek éppen arról beszélgetnek Skype-on, hogy ki mikor látta a Nagyszüleit ÉLŐBEN. Lamentálnak, hogy milyen sok ideje nem találkoztak, nagyon helyesek :-)

Az Időfutárt hallgatjuk, rádiójáték formájában. Baljóslatú zene szól, bajba keveredik a hősnő, mire Pöttöm jelentőségteljesen rám néz és megszólal: - Anyu, én már éreztem, hogy valami baj lesz! Tudod honnan? Hogy már TAPASZTALATOM VAN BENNE....

Megtanultam összerakni és kezelni a ragasztópisztolyt. És néha még élvezem is a barkácsolást. Szerintem ez mindent elmond jelenlegi lelkiállapotomról...

Nagyon fantáziadúsan éppen a Húsvétra készülünk. Maczkó ezalatt sokkal értékelhetőbb produktumot hozott létre: egy igazi, házi, kovászos húsvéti kalácsot. Mármint próba-kalácsot. Nyami.  

Szabad. Nálunk legalábbis. Mármint a leckében és akár a felmérőkön is. Az utóbbin főleg, azokat ugyanis én meg se nézem. Ha azt üzeni a tanár, hogy a gyerek csinálja egyedül, akkor nálunk a gyerek csinálja egyedül, én ellenőrzés sőt olvasás nélkül fotózom és beküldöm. Az olvasás hiánya fontos,…

Szupererőm van! Ha eltűnök, akkor eltűnik a házi feladat is! Megszűnik, nincs, nem kell rá gondolni, hát még megcsinálni.  

Ma Pöttöm és barátnője Dobbléztak online. Mármint a Dobble a maga fizikai valóságában csak nálunk volt megtalálható, de Pöttöm úgy forgatta a laptop képernyőjét és kameráját, hogy Barátnő pont rálásson arra, hogy milyen lap van középen és mit húz neki Pöttöm és így tudjon csapni, ha tud. Azt hinném,…

Eljutottam a mélyhűtőm leghátsóbb bugyraiba, így tégla alakúvá fagyott ki tudja miket veszek elő, "Bármi is legyen, én megfőzöm!" csatakiáltással. Hátborzongató.