A Kicsi meg nem hazudtolja meg önmagát álmában sem, ugyanis a hasán alszik el, aztán valamikor egy lendülettel az oldalára fordul, miközben a karjával nagyot lendítve kidobja a duduját az ágyból, egyenesen bele a mesélős fotelbe (ami az ágy mellett áll). Majd persze keresi és nem találja, ezért hangosan kiabálva segítséget kér, én meg futok és beadom neki.
De a nagy ijedtségre persze szopizni kell, amit már egy kicsit nehezményezek, ezért megpróbálom ringatással visszaaltatni. Ezt meg ő nehezményezi és így, amikor végre beadom a derekam, NAGYON sértődött arccal szopizik és dörmög közben.
Egy kis szörnyeteg tündér.
