Pöttömék éppen a családot tanulják magyarból, igazi kihívás ez nekem, olyan témákról kell beszélnünk mint apa és anya foglalkozása, nagyszülők és családi munkamegosztás (azmiaz?). Mindenhol édesanya és édesapa szerepel, meg néhány magasztos gondolat - "Másold le a füzetedbe: A jó kisgyermek szót fogad a szüleinek." Az apukák homloka kisimul az esti mese alatt, a konyhából jó illatok szállnak, az unokák segítenek a nagyszülőknek és mindenki mindig szereti a testvérét. BLEEEE!!! Nem, nekem való ez, na!
Erre jön a mai olvasmány, hogy azt mondja: "A szüleid féltő szeretettel nevelnek." Olvasom előre, micsoda giccs, éppen hajítanám a könyvet a sarokba, de Pöttöm is odaér, elolvassa, óriási mosollyal rám néz és azt mondja: "Anya, ez tényleg így van!"
És én akkor elolvadtam.
Megyek és veszek is néhány könnyező Madonnát a vitrinbe.
