Pöttöm kérésére a nagy Bogyó és Babóca könyvet mesélem, ami egyébként tényleg jó*, van benne rendes történet, egy kicsit vicces is, meg valahogy kerek az egész, többek között attól, hogy a kis bogárkák egész világát magában foglalja és nem egyszer utal a többi Bogyó és Babóca történetre. Előjönnek a régi szereplők, láthatóvá válnak az előző cselekvések eredményei, illetve jól tapinthatók a szereplők jellemvonásai meg Pöttöm analitikus jelleme. Ami egy kicsit megnehezíti a történetek gördülékeny lefolyását. Mert mondjuk van nekünk egy Sünink, aki felajánlja, hogy elviszi Bogyót és Babócát a tölgyfáig, hiszen éppen arra megy, meglátogatni barátját, a Mókust. "A Regőt." - teszi hozzá komolyan a Kicsi - "Tudod, Anya, akinek elgurult minden elesége a Bogyó meg a Katica 
segítettek neki visszavinni mindet, így (mutatja az adogatást a kis kezeivel), hogy ne sírjon és ne legyen éhes télen. Emlékszel? Én emlékszem." Én is emlékszem, ebben megegyezünk és haladunk tovább a tölgyfától. Aminek aljába odarajzolták a hörcsögöt. "Aki megette a virágok szárát, emlékszel Anya, hogy ő volt? Ugye ő volt? De aztán már nem ette meg. És most sem eszi, látod, Anya?". Látom, látom, meg azt is, hogy a mese úgy folytatódik, hogy jön a béka ("Őt még nem ismerem") és felveszi a hátára Bogyót és Babócát és elkezd velük ugrálni ("Mert a békák ugrálnak, Anya, tudtad? Meg brekegnek, ő is fog brekegni mindjárt"), meg brekeg ("LÁTOD!"), de Bogyó és Babóca rosszul lesz a hátán ("Mert nagyon ugrál, Anya") és akkor jön a vonat ("Sínen, látod, Anya? Apa vonata is sínen jött"), aki hozza a Hangyakirálynőt ("Aki a hangyákkal lakik, Anya").....és így tovább és így tovább.
És ez még csak a Bogyó és Babóca. Picur ma este a Császár új ruhája című mesét választotta, ami ugye arról szól, hogy jól átverik a császárt a nagy semmivel, hát, na ezt elmesélni nem volt piskóta. Mert ugye jöttek a vándorok, akik takácsnak adták ki magukat. A csalók.... - "Milyen csalók, Anya? A takácsok csalók? A vándorok a takácsok? A csalók? Miért csalók Anya? A takácsok a csaló vándorok?" ......és úgy tettek, mintha szőnének valamit. Amint a levegőt szőtték - "Miért a levegőt szőtték, Anya? Kik szőtték? A csalók? Azok a takácsok?".... és úgy tettek, mintha ráadnék a Császárra az új ruháját, amit minden tanácsosa megdicsért - "Anya, mit? A semmit? A ruháját? Anya, miért a levegő a ruhája? A levegőt dicsérték meg? A takácsok? A csalók?"....Huh...
Mondjuk nem csoda, hogy jól kirakózik. "Honnan tudtad, hogy oda kell rakni?" - kérdezi tőle Picur, enyhén hitetlenkedve. "Hát, megnéztem." - jön az egyszerű válasz, mert nem érti, hogy mit nem értünk, hiszen oda van rajzolva, csak meg kell nézni és a helyére kell tenni. Logikus, nem?
*igen, szerintem tényleg jó, ez van, nekem tetszik.
