Betegek és lázasak voltak, az elmúlt éjszakákon felváltva ringattuk, itattuk, pelenkáztuk, tutujgattuk őket, de ma este senkinek sincs még csak hőemelkedése se, vége is a jó világnak, mese, versike, puszi, ajtózárás, alvás - gondoltam én. A Naiv Anya.
Jelenleg éppen azzal szórakoztatják magukat, hogy felváltva kiabálnak utánam: "Anyaaaa/anyaaa/anyaaa/anyaaa" és röhögnek. Majd az egyik felveti, hogy "Apa?", ezen jót derülnek és kezdődik az "Apa/apaaaa/apaaa" kánon. Majd Pöttöm bedühödik és mérgesen-hangosan ordibálni kezd: "ANYA!!", Picur egy ideig hallgatja, majd beszáll és őrjöngve kiabálja, hogy "ANYAAAAA!", ami így annyira ijesztő, hogy majdnem felpattanok és berohanok, de szerencsére az utolsó előtti percben nem bírják tovább és kitör belőlük a röhögés. Én megnyugodva visszaülök, ők sutyorognak, majd elkezdik ütemesen ütni a kiságyat: "A-NY-A, A-NY-A, A-NY-A", taps és gurgulázó rötyögés. Ezek után Picur rákezd a műsírásra, amiben Kistesója sokkal tehetségesebb, így jelenleg két, a nevetési ingerrel erősen küzdő gyermek ún. sírását hallgatom, amint egymásra licitálva visítják, hogy "Anya".
Minden látszat ellenére a buli zártkörű, ha megkérdezem kintről, hogy "Mi van lányok, mit akartok?", akkor rögtön jön a felháborodott válasz, hogy "SEMMIT!". Én kérek bocsánatot.
Update: Megjött Maczkó, őt bezzeg behívják...
