Délutáni alvásra készülünk, Picur nem bír aludni, de beleegyezik, hogy meghallgat egy zenét az ágyban, csendben. Berakom a Maszkabált, nagyon régen nem hallgattuk, kiváncsi rá (pedig régen félt tőle, erre most is emlékszik: "De Anya én ezt nem szeretem, de egy kicsit igen, hallgassuk meg, de csak kicsit hallgassuk!"), szóval hallgatni akarja, de Pöttöm üvölt. Behív, hogy nyugtassam meg a Kistesót, mert nem hall tőle semmit. Próbálom elringatni Pöttömöt, viszonylag kevés sikerrel, Picur morzsolgatja a duduját, majd megszólal:
- Anya, szerintem Pöttömnek Apa-hiánya van. Nem Te kellesz neki, hanem Apa. Mert Apa-hiánya van. ..... ... (dudut morzsol).....Mint nekem!
