a padló meg kemény. Szegény, Pöttöm most szembesül az élet nehézségeivel, ugyanis rájött, hogy a forgással kiválóan lehet helyet változtatni, el is indult szépen a szoba másik végén elhelyezett pokrócáról felém. Útközben pedig jó szokása szerint megpróbálta megdörzsölni az ínyét a pokróccal - csak már nem a pokrócon volt, hanem a parkettán, amit mély egyszerűséggel lefejelt.. még az ínye is vérzett egy kicsit a mutatványtól és ugye mondanom sem kell, hogy a gyerek is visított mint egy kismalac.Nem könnyű munka ám egyszerre három fogat növeszteni!
Sajnálom a kismanót, de azt hiszem hozzá kell szoknom az ilyen helyzetekhez, Pöttöm ugyanis nem ismer félelmet és lehetetlent, minden kihívásnak nekivágforog, hiányzik belőle a megfontoltság, viszont kétszer állt sorba vagányságért.
Úristen, mi lesz ha elindul?!?!? Én félek előre is...