Hirtelen felindulásból vettem egy csinos szandált Picurnak, fehér, virágos, pont jó lesz a csinos ruhákhoz, a vasárnapi keresztelőn fel is tudja avatni. Hazaviszem, örül neki, felpróbálja, nézegeti, tetszik neki. Egyszer csak elgondolkozik és a következőt kérdezi:
- Szerinted a Lovagomnak tetszeni fog?
Nem hiszem el! Gyorsan kapott egy kis leckét: kit érdekel, hogy kinek tetszik? Lányom, az a lényeg, hogy NEKED tetszik-e? Ok?
Ő persze okosan bólogat...
Szintén öltözködés, valami nagyon nyári ruhában akar bölcsödébe menni, persze nem engedem, persze üvölt. Felveszem, a szemébe nézek és megkérem, hogy figyeljen. Illemtan óra jön: Kicsikém, nem járunk strandruhába bölcsödébe. Strandruhában strandra járunk. Ha bölcsödébe megyünk, akkor olyan ruhát veszünk fel, ami kényelmes, amiben meg lehet kergetni a kis barátaidat és amiben be lehet mászni a homokozóba. Játszótérre is ilyet veszünk fel. De ha például bábszínházba megyünk, akkor csinos pörög-a-forog-át veszünk fel. Minden alkalomhoz más ruha illik. Érted, Kicsim?
Rámnéz a nagy, okos szemeivel, gondolkozik, majd azt mondja: Nem értem.
De azért szó nélkül leteszi a strandruhát és felveszi a nadrágot. És szól, hogy holnap is kergetős nadrágba akar menni bölcsödébe :-))
