Picurt reggel én vittem bölcsödébe, természetesen Pöttömmel együtt (a készülődés és az út persze megérne egy külön posztot, de inkább nem nyitok horror-blogot). Érkezéskor találkoztunk a bölcsöde vezetővel, aki persze rácsodálkozik Pöttömre és elkéri, mondván, hogy fogja, amíg én beadom Picurt a csoportba. Odaadom neki a kicsit és indulunk öltözni, mire Picur aggódva rám néz: "Ne hagyd ott Pöttömöt, jó?" Megnyugtattam, hogy vissza fogom kérni :-)))
Ma este jön haza Maczkó, jól megcsikizi Picurt, aki nevetve tiltakozik, majd odahajol Pöttöm fölé. Mire Picur aggódva: "Ne bántsd, ő az én Kistesóm, jó?" Mikor Maczkó elmondja, hogy csak puszit ad neki, Picur megnyugszik :-))
Az aranyszabály tehát nálunk is él: Kistesót nem bánthatja senki más csak Picur!
