Itt belehallgathattok itthon életünkbe.

Ma délután láttam, hogy Maczkó online férfi cipőket nézeget. Az Isten is egymásnak teremtett minket! 

Eddig viszonylag fegyelmezetten nyomtuk ezt a karantén dolgot: felkeltünk időben (khm, jó, ez relatív), reggeliztünk, a gyerekek gyerektornáztak, aztán online órák-tanulás anyával, közben ebédfőzés, rollerrel ebédszállítás, majd ebéd, kis pihenés, séta, kb egy óra szabadidő, esti gerinctorna…

Közérdekű közlemény: a gyerek-levegőztetéshez kiváló eszköz a roller, ugyanis a gyermeknek mind a két kis kezével fognia kell a kormányt (akkor is, ha hajtja, akkor is, ha mondjuk áttolja az úttesten) és ezért NEM NYÚLKÁL SEMMIHEZ ÚTKÖZBEN!

  Pöttömöt sajnos nem lehetett fotózni, mert kinézett az ablakon és aggódó arccal minden elérhető ruhadarabot felvett, majd kinyitotta az esernyőjét, ami alá bebújva azon morgott, hogy miért is nem hozott kesztyűt magával....

Első skype óránkra tíz perc késéssel csatlakoztunk, mert elbénáztam. Első Skype óráról kiszűrődő hangok:  - Ki akarja mondani? - kérdezi a Tanár. - Én! - mondja Picur halkan. - Ki az az én? - kérdezi a Tanár. - Hát Picur! - kiabálják tízen :-)))) Mondhatta, tudta, most örül (de remélem, azért…