Bár néha totál elveszettnek vagyok gyereknevelés terén (lásd előző poszt), vannak olyan napok is, amikor öreg rókának érzem magam. Például a múltkor Gárdonyban a szemem sem rebbent, amikor a félórás bicikli túránk alatt Pöttöm derékig vizes lett a bokáig érő részen a Velencei tóban, cigánykerekezés…

Az elmúlt hetekben rájöttem, hogy a kiskamaszkor igazából csak annyit jelent, hogy gyakorolsz az igazi, szívatós, nagybetűs Kamaszkorra és mivel mi nem szeretjük felkészületlenül elkezdni a dolgokat, ezért már most ezerrel gyakorolunk Picurral, mind a ketten, bár ő messze tehetségesebb. Segítségül…