Nehéz napunk volt, jön a szeptember, ezt érzi mindenki*, így talán a kelleténél többször felkaptam ma a vizet, na, hát van ilyen. De mivel ez senkinek sem jó, ilyenkor igyekszem este helyre billenteni a mérleget és hosszabban beszélgetni az élet dolgairól a Csajokkal, aminek keretében ma a hullócsillagok témakörét jártuk körül. Mivel mentálisan már igyekszem a decemberre is felkészülni, meg tényleg kíváncsi vagyok arra, hogy mi zajlik a kis fejükben, megkérdeztem, hogy ők mit kívánnának. Először is jólnevelten, de határozottan azt felelték, hogy azt nem mondják el, mert akkor nem teljesül, mert ők már láttak hullócsillagot Gárdonyban és kívántak. Legalábbis Picur kívánt, Pöttöm meg sajnos nem látta a hullócsillagot és nem is jutott eszébe semmi, de szerencsére Picur elmesélte neki, így elképzelte, hogy azt kívánja, amit Picur. Abból, ahogy ezt megvitatták egyértelműen kiderült, hogy nem először beszélnek erről és hogy tényleg nagyon erősen VÁRJÁK, hogy mikor teljesül a kívánságuk. Mert hát látták a hullócsillagot...
"Az én kívánságom tuti teljesülni fog!" - mondta Picur, miközben engem lesett, mert hatévesen már a hit és tudás határán lebeg. Hallani lehetett a kis agyában forgatja a hullócsillag gondolatát, a nagyon erős kívánságát és sejtést, hogy hogyan is működnek ezek a dolgok igazából.... míg végül erősen rám nézett és azt mondta: "Bár még Gárdonyban nem teljesült és itt Balatonon sem, akárhogy is néztem a RUHÁSSZEKRÉNYEM. Biztosan a Szüret utcában teljesül majd...".
Szerencsére ültem, így nem padlóztam le teljesen. Hogy képes egy hatéves ennyire - nem is tudom - okosan, empatikusan, érzékenyen és manipulatívan viselkedni egyszerre???**
Rutinos anyukaként mondjuk rögtön tovább léptem arra, hogy a hullócsillagok egyik trükkös tulajdonsága, hogy nem tudjuk, hogy MIKOR teljesülnek a kívánságaink, ilyenkor igazából csak megfogalmazzuk őket, aztán ha eljött az ideje, akkor vagy teljesülnek vagy mi teljesítjük őket vagy elfelejtjük őket és igazán meglepődünk, amikor szembejönnek. Ezen elszórakoztunk egy ideig, majd a lányoknak eszükbe jutott, hogy én mit kívánnék, mert én elmondhatom, mert idén még nem láttam hullócsillagot, tehát nem kívántam, tehát még nem titok. Arra gondolva, hogy ez végszónak is jó lesz, meg igaz is, meg hallani is jó, azt mondtam, hogy "Én azt szeretném a legjobban, hogy Ti boldogok legyetek!", amire Picur elmosolyodott/meghatódott, huncutul rám nézett és azt kérdezte:
"Nem egy füldugót kérnél inkább?"
Így aztán végül szívünkben túlcsorduló szeretettel nagy röhögések közepette feküdtünk le aludni.
*sajnos a diákok is
**khmm, csak hogy én is hasonló stílusban folytassam: remélem, Maczkó Te is érted, hogy mi a feladatod NYban!!!
