Ha minden igaz, már csak pár hetet kell kibírnom és végre nem a Leszel a barátom? könyvből kell olvasnom naponta kettőt. Valamikor októberben ugyanis megjelenik a folytatása az Örökké óvodás maradok! és akkor majd azt olvassuk rongyosra...
Ui.: persze a legfontosabb információ majdnem kimaradt a blogból - azért olvasok esténként kettőt az ovis könyvből, mert Picurral egyezséget kötöttünk. Ő itt hagyja a cumiját (amiből esténként a tejet itta) a kanadai gyerekeknek, mert már középsős nagylány, én meg minden este olvasok kettőt az ovis könyvből, hogy emlékezzen rá, hogy ő már középsős nagylány. Ezt pár napja dumáltuk meg, azóta minden este jön és szól: "Anyu, akkor ne felejts el nekem egy kis tejet hozni! De POHÁRBAN!"- mondja és lerakja az orrom elé a könyvet, hogy értsem.
Szerencsére Pöttöm még nem köt ilyen alkukat, ő egyszerűen csak azért szokott le a tápszerről, mert az otthonról hozott adag elfogyott, a kanadai cuccot pedig ihatatlannak minősítette. Így itt most tejet iszik, 3,5%-sat, ami tényleg nagyon finom. Csak azt nem tudom, hogy majd otthon mit kap, lehet, hogy minden nap a piacra kell majd mennem tejért.