Azt már az első terhességem előtt is tudtam, hogy szülőnek lenni nagy felelősség, hiszen mi tanítjuk majd meg a Lányoknak az életet, a szépet és a jót, a csúnyát és rosszat, az olvasást, a zenét, a katicát és hintát. Persze aztán ez élesben sokkal nehezebbnek bizonyult mint ahogy azt valaha is elképzeltem, ami végül is várható, de még így is... hogy én milyen naiv voltam!!! Mert (maslowi pirasmisban gondolkodva) a mi feladatunk és felelősségünk nemcsak az, hogy a gyerekek egyenek, igyanak, egészségesek legyenek, szépek és okosak, hanem az is, hogy
TÚLÉLJÉK AZ ELSŐ PÁR ÉVET!
Ui.: Pöttöm ma mosószert evett, jól van, a többit ne kérdezzétek.
