Reggel fejfájással ébredek, egészen őszintén így fordulok a Lányhoz:
- Kicsim, ma anya nagyon rosszul érzi magát és türelmetlen. Kérlek, ne húzd ki a gyufát!
Kicsit később rosszalkodik, csúnyán ránézek, mire ő megszeppenve:
- Anya, inkább visszatolom a gyufát...
24-én délután bekapcsolom a tévét, valami mesefilm megy. Hosszan figyel, majd rám néz és azt mondja:
- Anya, figyelj, a királynak pont olyan hangja van mint a Garfield-nak!
És tényleg ugyanaz a szinkronszínész. A dolog szépsége, hogy kb. kétszer tíz perc Garfield-ot látott/hallott eddig életében...
- Anya, figyelj! - magyarázza. A dolog fontos lehet, mert minden eszközt bevet - Csak ezt az egy dolgot kérem. És csak egyszer mondom el. Most rám figyelj, nézz a szemembe!
Leül a Karácsonyfa alá, előveszi az ajándékait, a kedvence a két hercegnős duplo. Előveszi az elemeket és egymás után legalább nyolcféle kastélyt épít belőlük: van ami királyi kastély, van ami hercegnő kastély, van templom és vár is. És mind gyönyörű!
Mesélek, szeretné, hogy meséljek még egyet: - Anya, de még a kedvencemet mond el!- kéri. Elmondom. Utána elgondolkodik és megpróbál további mesélésre is rávenni: - Anya, most a Te kedvencedet is elmondhatod!
