A Picur iránt érdeklődő nagyközönség számára egy kis csemege: ma Márton-nap volt az óvodában, ez nálunk a családos ünnep, amire mehetnek a szülők (a karácsonyi buli például nem közös), mentünk is mindannyian, Picur legnagyobb örömére ("nézd, ott integet Pöttöm!" - mondogatta a csoporttársainak, de biztos nekünk is örült). Az óvó nénik és a gyerekek összeállítottak egy kis előadást, irtó cukik voltak a kicsik! Itt van két videó ízelítőnek, a program sokkal hosszabb volt, csak volt, amikor nem videóztam (mert ellágyultam néztem a gyereket, bocs), meg volt, amikor annyira röhögtem, hogy értékelhetetlen a felvétel (konkrétan akkor, amikor táncoltak, ugyanis Picur kifogta párnak azt az egyetlen kisfiút, aki annyira be volt tojva, hogy nem táncolt semmi esetre sem, csak a szüleinek integetett, hiába ráncigálta a lányom kétségbeesetten), meg volt olyan is a végén, hogy az apjával táncol, na, ezt videóztam, csak minden más szülő belemászkált a képbe, szóval ezt majd csak a nagymamák nézik meg VIP :-)
De a lényeg, hogy Picur élvezte, lelkesen énekelt, büszke is volt magára és szerintem egy kicsit meg is könnyebbült, hogy túl van rajta - ezt abból gondolom, hogy semmit, de SEMMIT sem mesélt az esemény előtt, nem árulta el, hogy mi lesz a program, hogy mit énekelnek majd, egyszerűen nem volt hajlandó beszélni róla, most viszont már mesél. A program után egyébként még volt közös uzsonna is, a végén pedig kimentünk a kertbe, ahol a kismanók a saját készítésű lámpásaikkal sétáltak egy kört (elvileg, gyakorlatilag mentek, amerre láttak, mögöttük a szülőkkel, akik két percenként újra gyújtották az elaludt mécseseket) - de szép volt, jó volt, varázslatos volt, büszke vagyok nagyon!
Ja, és igen, a fiúk közé állt, és igen, ő a legmagasabb és igen, pont középen volt, nincs lámpaláza, ez mondjuk biztos :-)))
és végül, akinek semmi nem elég, annak felraktam még egy videót a youtube-ra, na, de azt már nem linkelem.
