Hajnali három vagy négy óra lehet, már túl vagyok két szoptatáson és kb. két (három?) óra alváson, mikor Picur is megébred és engem hív. Kimegyek hozzá, nyűgős, odaülök az ágya szélére és próbálok nyugalmat és békét sugározni, anélkül, hogy bealudnék. Ő valamit magyaráz denevérekről és baglyokról, "tudod?", "érted, anyuci?" kérdésekkel tarkítva. Csak hogy érezze, hogy figyelek jelen vagyok, dünnyögök valami olyasmit, hogy: "Ühüm.". Mire Picur felháborodva: "Anyuci, nem ühüm! Azt kell mondani, hogy igen!! IGEN!!! Érted?"
Mindezt hajnali háromkor (négykor?). Értitek?
