Kezd kinyílni a csipája Pöttömkének, már kiválóan tud kiabálni, ha rossz irányba fordítom (=nem látja a Karácsonyfát), ha ki akar menni a konyhába nézelődni vagy csak egyszerűen kismajmozni akar a vállamon.
Erre most lesz is elég lehetősége, ugyanis az ortopéd doki szerint nem elég laza a csipőizülete, így egyrészt tornázunk, másrészt kengruzunk vagyis mei-taiozunk, ugyanis ez szuper kis terpeszben tartja a lábait. Ma kiművelődtem a youtube-on, így már fel tudom úgy kötni, hogy kilásson a hordozóból, szóval remélem, hogy működni fog a terv.
Egyébként meg tündérpocok, nagyon sokat nevet, nyugodt, mosolygós baba, a kedvencem, amikor enni kér, de kommunikálni is akar, na ilyenkor hozzám kéri magát, szépen elfekszik a karomban, majd evés helyett elkezd dumálni. Ha szólok, hogy na, akkor vége a bulinak, nincs szopizás, akkor gyorsan elkezd táplálkozni, de két-három korty után újra jön a duma. Már imád fürdeni is, ezerrel rúgdos a vízben és teli szájjal rötyög közben, holnap megpróbálom majd dokumentálni az eseményt.
Lassanként a játékban is benne van, ma lufikkal játszottunk, miközben a kezemben volt és ha Picur nevetett, ő is nevetett vele, ha visított, akkor ő is dumált, egyszer kiáltott is egyet, na, ezen mondjuk annyira meglepődött, hogy gyorsan csöndben is maradt. Kiváncsi vagyok, hogy mikor próbál majd ténylegesen részt venni a játékokban (és hogy Picur mit szól majd ehhez).