júl
15

Strandolunk és egyebek

| Szerző: Babek | 10:38 pm

A héten látogatónk volt, eljött ugyanis a túlpartról Bámulatos Barátnőm, aki szó szerint bámulatos, ugyanis Picur leül vele szemben és bámulja :-) Nagyon jól bírta a gyűrődést, volt velünk strandon délelőtt és délután, megcsodálta, ahogy Picur egyedüli kisbabaként négykézláb nyomja a vízben fél órán keresztül... Sajnos, videó nincs, de néhány strandolós kép azért akad az archívumban:

 
Ez a jelenet igen jellemző, ugyanis 30-40 perc vízben rohangálás után Picur annyira kimerül, hogy általában azt sem tudja hol van, de ha kap egy kis nagyon egészségtelen, cukros zabkekszet, akkor legalábbis szállítható állapotba kerül és haza tudjuk vinni:
 
Még mielőtt azt hinnétek, hogy mi itt csak habzsi-dőzsizünk és nyaralunk, elmesélem, hogy Picur keményen dolgozik, szívja magába a tudást mint a szivacs: tud már formabedobózni (odaadja a formát és felszólít, hogy dobjam be a dobozba), mezőgazdasági ismereteket sajátít el (kapott egy állatfarmot, így ki-be rakosgatja az ólból a malacot meg a báránykát), sőt új fajokat tenyészt ki (mert Ti például hallottatok már a lavórban úszó tehénről és malacról? Na, ugye nem?). A humorérzékét is tovább fejlesztette, most már néha megcsikiz engem és nevet azon, hogy nevetek :-) Egyébként is többször is próbál megnevettetni bennünket, általában sikerrel, szóval vidám életet élünk. Nekem egyértelműen ez a kedvenc részem a gyerekfejlődéstanból, ahogy látom, hogy próbálgatja, mi vicces és mi nem az és egyre finomít a humorán. Irtó cuki!
A fenti kép még azért is jó, mert eltakarja a legújabb szerzeményt, azaz az első fejsérülést, amit akkor szerzett a gyermek, amikor kiesett a babakocsiból. Don't ask...
 
Ez egyébként már egy hete történt és sokkal rondább volt, csak nem mertem felrakni, mert féltem a gyermeket féltő olvasók dühétől (azaz a nagymamáktól). Pedig nem történt nagy baj, igaz Picur nagyon megijjedt. Szegénykém, ilyenkor szorosan odabújik hozzám és annyira pánikol, hogy sírni sem tud, csak ütemesen fel-felsír, majd hüppög egy sort, kicsit megnyugszik és akkor végre elsírja magát. Igazából nem is a fájdalom miatt sajnáltam, hanem azért, hogy ennyire bepánikolt. Aztán persze hamar megnyugodott, végül még a babakocsihoz is odament és közölte, hogy "nem-nem-nem".
 
Mert igen, vagyis nem, továbbra is ez Picur szókincsének főszereplője, ezen kívül tudja néha, hogy mama, illetve kiválóan ugat és miauzik. Továbbá néha megismétli amit mondunk, olyasmiket, hogy "hoppá" vagy "ajaj", ilyenkor ő is meglepődik és gyorsan visszavált halandzsába :-) Viszont mindent ért, felszólításra már megmutatja anyát, apát, mamát, papát, Fáncsit és Bámulatos Barátnőt is, illetve a röf-röf malacot (a bárányt és a tyúkot még keveri, dehát istenem, nem lehet mindenki született állatorvos).
 
És igen, Picur a képen az ujjacskáit rágcsálja, ugyanis míg én naponta figyeltem, hogy mikor jön ki a hármas foga (szemfog), ő titkokban kinövesztette a hátsó rágófogait :-) Mármint titokban nőttek egy darabig, de az utóbbi három napban (pontosabban éjszakában) elérték Picur ínyét, így az éjjeleket együtt töltjük a fotelban és drukkolunk, hogy bújjanak ki gyorsan. Eddig három fognak sikerült, azaz Picurnak már 11 foga van (just for the record). Szerencsére már nem harap, ha dühös, akkor szimplán kiabál velünk, főleg Fáncsival, akinek általában odaviszi megmutatni a kekszét, amit a kutya kínálásként értelmez és szépen kieszi Picur kezéből az utolsó morzsáig. A kis haspók meg ilyenkor felháborodik és hangosan kiabálja, hogy "nem-nem-nem", Fáncsi meg néz bután, és persze mind a ketten iszonyúan élvezik az előadást. Tegnap este buktak le, amikor az esti kutyasétáltatást helyett Picurt levittem társasági életet élni Almádi citybe. Picur borzasztóan élvezte a nyüzsgést, a perui utcazenekart, na és a forgós játékot*, de amikor hazaértünk hangos kurjongatással üdvözölte Fáncsit, aki meg boldogan nyalta körbe a gyereket (miközben nagymama is beszált a buliba, egy hangos "nem-nem-nem"mel, de senki sem figyelt rá).
 
Elmondahtjuk tehát, hogy Picur ezen a héten is fontos élményekkel lett gazdagabb és úgy tűnik, hogy mostanra hivatalosan is falka-tag lett, már a kutya is emberszámba veszi végre :-)
 
 
*Tudjátok, ez az a játék, amibe be kell dobni egy százast, a gyereket rá kell ültetni valami állatra, amivel körbe-körbe forog egy kis porondon. Na, Picur egy Mickey Mouse-ra szokott felülni és kötelességtudóan kapaszkodva komoly arccal forog körbe-körbe. Annyira koncentrál közben, hogy még mosolyogni is elfelejt :-)

A bejegyzés trackback címe:

https://babek.blog.hu/api/trackback/id/tr453071182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása