Egymás mellett fekszenek a kanapén, pizsamában és vihorásznak. Már vagy másfél órája. Írtó cukik! 

- Tudod, hogy már mim is van, Anya? - kérdezte Pöttöm büszkén az óvodából kilépve. - LÁMPALÁZAM! Szerintem nem látszott, meg a tanárnő szerint sem, aki rábízta a produkció vezetését. Nem kicsit vagyok büszke.

Állítólag nagyon izgult, borzasztóan, annyira, hogy gyorsan megszámolta, hogy pontosan hány ember előtt is kell fellépnie - Hogy el tudjam mesélni, Anya! Mert a narratíva legalább olyan fontos mint az esemény. Ami egyébként szerintem nagyon jól sikerült.¹   ¹Egyébként mennyire menő már, hogy a…